|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 73 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-73 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Alexandreanu, Mariana 1994. december 10.Kolozsváron a Korunk román nyelvű antológiája, a Cumpana megjelenése alkalmából a folyóirat szerkesztősége dec. 10-én magyar-román tanácskozást rendezett a hagyomány és korszerűség, nemzeti identitás és európaiság, többség és kisebbség kérdéseiről. A távolabbi cél, nyilatkozta Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, a folyamatos román-magyar párbeszéd, a feszültségek csökkentése érdekében. Nem sokan jöttek el Bukarestből a meghívottak közül, folytatta, de az őszinteséget és a nyíltságot tekintve "elégedettek lehetünk." Eljött és felszólalt Dinu Giurescu, Geo Serban, a Secoul XX. főszerkesztője, Micea Muthu, Mariana Celac, Maria Voda-Capusan, Liviu Matei, Monica Ghet, Iordan Chimet, Marius Tabacu és Octavian Buracu. /Szabadság (Kolozsvár),dec. 13./1997. február 19.Románia jelenkori történetét megírni kockázatmentes vállalkozás. Ezt az eredetileg az Egyesült Állalmokban kiadott Románok története című könyvében /The Romanians. A History. Los Angeles, American-Romanian Academy of Arts and Scientes, 1984, hazai kiadása: Istoria romanilor, Editura Humanitas, 1995/ Vlad Georgescu /1937-1988/ is megállapította, aki Georges Haupthoz /1928-1978/ hasonlóan az emigrációt választotta, visszautasítva a tálcán fölkínált hivatalos történetírói szerepet. - A kommunizmus történetével foglalkozott Marin C. Stanescu és Gheorghe Neacsu. Kettejük könyve /Moszkva, a Komintern, a balkáni kommunizmus hálózata és Románia /1919-1944/ 1994-ben jelent meg Bukarestben. A szerzők az egykori Román Kommunista Párt Történettudományi Intézetének volt munkatársai, akik könyvükben kifejtették, hogy a Komintern internacionalista politikája a zsidó, magyar és bulgár kisebbségben találta meg természetes szövetségeseit, ők azonban nem tudták megérteni a román állam érdekeit. /Mariana Ioan: Önátnevelés. A romén történetírás és a kommunizmus. = Élet és Irodalom (Budapest), febr. 21./1999. január 6.A román kormány bevezette a holocaust-ismeretek kötelező oktatását az általános iskoláktól az egyetemig, jelentette be jan. 6-án Mariana Margarit oktatási minisztériumi szóvivő. A diákok a történelem tantárgy keretében tanulnak a holocaustról. A román tanárokat Izraelben készítik fel a holocaust-ismeretek szakszerű oktatására. A romániai Zsidó Közösség Történelmi Tanulmányok Központjának professzorai üdvözölték a döntést. "A holocaust témája tabu volt a kommunizmus alatt, és a kommunista diktatúra utolsó éveit az antiszemitizmus jellemezte, amikor oly sok zsidó elhagyta Romániát" - állapította meg Dumitru Hancu, a központ egyik professzora. /Kötelező holocaust-oktatás indul nálunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./2000. február 11.Febr. 10-én Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetősége a Kisebbségi Tanács tanügyi bizottságával folytatott megbeszélést, melyen Kötő József oktatási államtitkár is jelen volt. A találkozóra annak a kétnapos szimpóziumnak a keretében került sor, amelyet a Kisebbségvédelmi Hivatal szervezett azzal a céllal, hogy az anyanyelvű felsőfokú oktatás megszervezéséről, a multikulturalizmussal kapcsolatos kérdésekről folytassanak eszmecserét. Az értekezleten Szilágyi Pál rektor-helyettes annak a véleményének adott hangot, hogy az egyetemen nagyon jók a kapcsolatok a különböző tagozatok között. Rámutatott: fontosnak tartja az anyanyelven történő oktatás bevezetését a jogi és a közgazdasági karon. Wolfgang Breckner rektor-helyettes a német tagozat kialakulásáról, felépítéséről, tevékenységéről, Mircea Muthu rektor-helyettes az egyetem külföldi kapcsolatairól, Simion Simon rektor-helyettes pedig a kollégiumok működéséről számolt be. Febr. 11-én a küldöttség tagjai Buchwald Péter alprefektussal, Mariana Dragomir megyei főtanfelügyelővel és a Kisebbségvédelmi Hivatal kolozsvári kirendeltségének vezetőjével, Nagy Annával fognak találkozni. /Papp Annamária: Eszmecsere az anyanyelvű oktatásról. Városunkban a Kisebbségi Tanács tanügyi bizottsága. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./2000. február 12.Febr. 11-én Kolozsváron folytatódott az a kétnapos szimpózium, amelyet a Kisebbségvédelmi Hivatal szervezett Kolozsváron, melynek témája az anyanyelvű egyetemi és posztliceális oktatás megszervezése. A kisebbségi tanulók számára nagy gondot jelent a képességvizsga és az érettségi megszervezése is, mivel a tételek lefordítása órákat vesz igénybe. A bizottság tagjai azt szeretnék elérni, hogy ezek a tételek már a minisztériumból lefordítva érkezzenek. - Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes elmondta, hogy egy tankönyv román nyelvű kiadása 30 000 lejbe kerül, addig ez, fordítási költségekkel együtt, a 110 000 lejt is meghaladja. A probléma annál súlyosabb, minél kisebb közösségről van szó. A kisebbségi osztály indításához legalább tíz gyermekre van szükség, Mariana Dragomir főtanfelügyelő azonban kijelentette, hogy ettől az évtől hét fő elégséges ehhez. - Nagy Anna, a Kisebbségvédelmi Hivatal kolozsvári kirendeltségének vezetője beszámolt a civil szervezetek által kezdeményezett programokról, de hozzátette, hogy még nincs idei költségvetési keretük. Szeretnék elérni, hogy év elején pontosan tudják a rendelkezésükre álló összeget /Tamás Kinga: Folytatódott az eszmecsere az anyanyelvű oktatásról. Négy helyett hét fővel terveznek kisebbségi tannyelvű osztályokat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./2000. február 12.A febr. 11-i kolozsvári pedagógustüntetés hivatalosan 16 órakor véget ért, de a nagy tiltakozó megmozdulás hullámai még kora este is éreztették hatásukat a városban, ugyanis Mariana Dragomir főtanfelügyelő és Stanca Constantinescu szakszervezeti elnök az éter hullámain folytatta sztrájkkal kapcsolatos ellentétes nézeteiknek népszerűsítését. Febr. 10-én a Kolozs megyei iskolák mintegy fele jelezte, hogy a hét első napján készek a tiltások ellenére is sztrájkba lépni. /Szabó Csaba: Hétfőn újra sztrájkba lépnek a tanárok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./2000. augusztus 16.A határon túli románok találkozóját rendezték meg Marosfőn, ahol az Egyesült Államokban, Olaszországban és Németországban élő román diaszpóra problémáit vitatták meg. Ez volt a határon túli románok harmadik találkozója. A Floridából érkezett Claudiu Matasa egyetemi professzor elmondta, hogy az Egyesült Államokban élő román és magyar diaszpóra történelmi kérdések ügyében zajló ″viadala″ még Floridában is érződik, mivel ott él a románok történelmének egyik legelszántabb védelmezője, Traian Golea. A Torinóból érkezett Mariana Cirlan egyetemi professzor arról számolt be, hogy milyen kemény harccal próbálja ellensúlyozni egy olyan, Olaszországban megjelent könyv hatásait, amely becsmérlően szólt a románokról. Iurie Rosca moldovai parlamenti képviselő azt hangsúlyozta, hogy a helyi hatóságok akadékoskodása ellenére Besszarábiában fejlődik a romanizmus. Egy Észak-Bukovinából érkezett diák azt állította, hogy az Ukrajnából Romániába tanulni érkező egyetemisták egyötöde az ukrán titkosszolgálat ügynöke. /Határon túli románok találkozója Marosfőn. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./2000. szeptember 5.Mariana Dragomir Kolozs megyei tanfelügyelő kijelentette, hogy azt a szerződést, melynek értelmében a kolozsvári Gheorghe Sincai Líceum egyik épületét át kellene adni a Református Kollégiumnak, semmissé fogják nyilvánítani. Gheorghe Funar polgármester közölte: a Gheorghe Sincai Líceum a helyi tanács alárendeltségébe tartozik, a 30/2000-es sürgősségi kormányrendelet értelmében pedig ebben az ügyben ki kellett volna kérni a tanács véleményét. Funar azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben az szerződést nem nyilvánítják semmissé, bűnvádi eljárást indít az aláírók ellen. A Tanügyminisztérium ezzel kapcsolatban sajtóközleményt adott ki: "Az egyetem előtti oktatási intézmények vagyonalapja a helyi hatóságok hatáskörébe került át, ők döntenek ebben az ügyben. A kolozsvári gondok kizárólag helyi gondok, és a jelenlegi törvények értelmében a Tanügyminisztérium nem javasolhat semmit, de nem is dönthet egyes tantermek vagy iskolaépületek kiosztásáról". /Mégse kapja vissza épületét a Kolozsvári Református Kollégium? = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./ Szept. 4-én a református püspökségen tartott sajtóértekezleten Tőkés Elek, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi tanácsosa, Gyenge János jogtanácsos, Székely Árpád, a Református Kollégium igazgatója közölték: a polgármester által kezdeményezett szept. 2-i tiltakozó gyűlés eredményeképpen a tanfelügyelőség és a Sincai-líceum vezetősége hétfőn semmisnek nyilvánították azt a jegyzőkönyvet, amelynek értelmében az ideiglenesen a 16-os Általános Iskolában székelő Református Kollégiumnak helyet kellett volna cserélnie a líceumban működő Viitorul Sportklubbal. Ugyanakkor egy újabb jegyzőkönyvet állítottak össze, amely szerint addig, amíg nem születik törvényszéki döntés a tulajdonjog kérdésében az iskolák jelenlegi helyükön maradnak. Székely Árpád, a Református Kollégium igazgatója nem írta alá ezt a jegyzőkönyvet. Elmondta, hogy az ingatlan telekkönyvileg a református egyház tulajdonát képezi, és tízévi száműzetés után itt az ideje rendezni a kérdést. A tavaly kiadott sürgősségi kormányrendelet szerint a kommunisták által 1948-ban államosított iskolaépületet visszaszolgáltatták a református egyháznak. Mivel hosszas tárgyalások után nem sikerült megegyezni a Gheorghe Sincai Elméleti Líceummal, az egyház pert indított azzal a céllal, hogy érvényt szerezzen tulajdonjogának.. A következő tárgyalásra szeptember 18-án kerül sor. A református egyház a nemzetközi szerveket, a református testvéregyházakat, az egyházak világszövetségét, az Európa Tanácsot és a Fehér Házat is értesíti a kialakult helyzetről. A média rendelkezésére bocsátott közleményében az egyházkerület vezetősége többek közt leszögezi: a Református Kollégium és a sportklub cseréje során csupán egyszerű adminisztratív intézkedésre kellett volna sor kerülnie. A megyei tanfelügyelőség félrevezette az igazságszolgáltató szerveket, amikor a kolozsvári törvényszékhez küldött átiratban azt állította, hogy a 30/2000 sürgősségi kormányrendelet értelmében az ingatlan az önkormányzat tulajdonába került. - Amennyiben a törvényeket mégsem tartják tiszteletben, akkor ez azt jelenti, hogy az utóbbi tíz évben nem változott semmi Romániában - szögezte le Tőkés Elek. /Papp Annamária: Holtvágányon a Református Kollégium ügye. A református egyház a nemzetközi szervek segítségét kéri. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./2001. április 18.Ápr. 17-én a Babes-Bolyai Tudományegyetemen ünnepélyesen fogadták az ország 15 megyéjéből összesereglett magyar diákokat, akik a magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny Kolozsváron megrendezett országos szakaszára érkeztek. A diákokat Mariana Dragomir megyei főtanfelügyelő, majd Mircea Gavrila alpolgármester üdvözölte. Boros János alpolgármester románul, majd magyarul szólt az egybegyűltekhez. A bíráló bizottság elnöke, Egyed Emese egyetemi tanár is szólt a diákokhoz. Ezután az "olimpiai sereg" átvonult a Szent Mihály-templomba, ahol a vendégeket a Római Katolikus Líceum és az Unitárius Kollégium közös énekkara fogadta. Czirják Árpád pápai prelátus beszéde után a vendégeket a Báthory István Elméleti Líceum fogadta. /Szabó Csaba: Erős várunk nékünk a nyelv. Célegyenesben a magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny döntője. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./2001. május 4.Kolozsvárnak 15 évet kellett várnia, hogy megrendezhesse a Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos szakaszát. A program két kolozsvári iskolára koncentrált, a Báthory István Elméleti Líceumra és a Brassai Sámuel Elméleti Líceumra. A megjelenteket, diákokat és kísérő tanárokat, több mint kétszáz személyt, Mariana Dragomir megyei főtanfelügyelő üdvözölte. A Nevelési és Kutatási Minisztérium üdvözletét Gászpor Réka, a magyar nyelv és irodalom oktatásáért felelős országos tanfelügyelő tolmácsolta. Az értékelő bizottság elnöke dr. Egyed Emese, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszékének vezetője volt. A tantárgyversenyen résztvevők közösen átvonultak a Szent Mihály-plébániatemplomba. Dr. Czirják Árpád pápai prelátus a nyelv tisztaságáról, a nyelvi fertőzés veszélyéről, az idegen hatásokról, a nyelv megóvásáról tartott rövid beszédet. /A magyar nyelv országos versenye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./2001. július 12.Július elsejétől a tanárok fizetését a helyhatóságoknak kell biztosítaniuk. Mivel Kolozsváron a polgármester akadékoskodása miatt a mai napig sincs a 2001-es évre szóló elfogadott költségvetés, a középiskolai tanárok júniusi járandóságát nem lehet kifizetni. Mariana Dragomir megyei főtanfelügyelő a Mediafaxnak elmondta: a polgármesteri hivataltól olyan levelet kapott, amelyben arra kérik, hogy tanügyi forrásokból fedezzék a fizetési alapot. Ez törvénytelen és nem alkalmazható. A Közigazgatási Minisztérium ellenőrző testületének vezetője júl. 10-én Kolozsváron elkezdte a helyzet kivizsgálását. /Mivel nincs helyi költségvetés, nem kapnak fizetést a tanárok. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./2001. július 19.Hatalmas botrányt kavart a Transilvania Jurnal című kolozsvári román napilap júl. 18-i híre, miszerint 43 (de a cikkben néhol 57, 43, 14 és egyéb változatok fordulnak elő) román anyanyelvű diák került Kolozsváron, a központi elosztás után, magyar iskolába. Ugyanakkor nagyon sok magyar iskolát végzett diák került más líceumba, mint amit megjelölt. A legtöbb szabadon maradt hellyel - az újságíró szerint - a "Brassay Janos" líceum rendelkezik, ahol összesen 43 betöltetlen hely maradt, a magyar tannyelvű osztályokban. Mariana Dragomir megyei főtanfelügyelőnő a következőket nyilatkozta: a Brassaiba bekerült ugyan az említett kilenc román diák, de ők az esti tagozat román osztályába iratkoztak. A főtanfelügyelőnő elmondta, nem fűz semmilyen kommentárt a Mediafax által közzétett hírhez, hiszen az ott közölt adatok nem valósak. - Valójában a Brassai Sámuel Líceumban a magyar nyelvű nappali tagozaton összesen hét betöltetlen hely maradt, az esti tagozaton a 25 hellyel meghirdetett magyar nyelvű osztályba mindössze két diák jelentkezett, maradt tehát 23 hely; az ugyancsak 25 helyes román nyelvű osztályba pedig összesen kilenc diák került, maradt tehát 16 betöltetlen hely. /Köllő Katalin: Nem írtak be román diákokat magyar osztályokba. Mariana Dragomir cáfolja a sajtóhíreszteléseket. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./2002. március 4.Márc. 2-án Szatmárnémetiben, a Római Katolikus Székesegyházban — a Szatmárnémeti Kölcsey Kör, az EMKE és a Romániai Magyar Dalosszövetség közös szervezésében — tizenkettedik alkalommal rendeztek ökumenikus kórus–seregszemlét. Idén a felhívásra jelentkezett kórusok közül tizenkettőt hívtak meg a szervezők a rendezvényre. Ebben az évben a Felsőbányai Mons Medius énekkar, a Máramarosszigeti Református Egyházközség vegyes kara, a Mezőfényi Gyertyaláng ifjúsági kórus, illetve az itteni általános iskola kórusa, a Szamos–negyedi Református Egyház énekkara és ifjúsági kis kórusa, a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont Harmónia vegyes kara, a Szatmári Magyar Baptista Gyülekezet vegyes kara, a szatmárnémeti Láncos–templom kórusa, a szatmárnémeti Római Katolikus Székesegyház kórusa, a szatmárnémeti Zárda–templom Schola Mariana vegyes kara és a Tasnádi Maestoso kórus vett részt. Guttman Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke méltatta a találkozó fontosságát, amelynek sikerében az előadók mellett nagy szerepe volt a szervezőknek. /Elek György: "És énekelének új éneket" Ökumenikus kórus–seregszemle, tizenkettedszer. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti). márc. 2./2003. február 25.Az érvényes jogszabályok felrúgásával történt a Maros megyei nagyközség, Erdőszentgyörgy képviselő-testületének kiegészítése. A polgármesteri hivatalnál alkalmazást nyert RMDSZ-es Székely Béres Attila megüresedett helyének betöltéséről az elmúlt héten döntött a tanács. Erdőszentgyörgyön a törvény értelmében Molnár József volt helyi RMDSZ-elnöknek kellett volna tanácstaggá előlépnie. Ezzel szemben az RMDSZ Sütő Bélát jelölte, merthogy a listán előtte álló "Molnár Józsefet fegyelmi okok miatt nem javasolja". A múlt heti tanácsülésen aztán tizenegy igen és két tartózkodás mellett igazolta is Sütő mandátumát az RMDSZ-többségű testület. Az önkormányzat jegyzője, Mariana Bica kifejtette: az RMDSZ nyilvánvaló törvénytelenséget követett el, s ezt kénytelen jelezni a prefektúrának. Mint mondta, Molnár Józsefet csak akkor kerülhették volna meg, ha előzőleg kizárták volna a szervezetből. A második gyűlésen megjelentek Kelemen Atilla és Makkai Gergely parlamenti képviselők, előbbi megyei RMDSZ-elnöki minőségében nyíltan a törvény megszegésére biztatta a helyieket, mondván, hogy Molnár nevét át kell ugrani. Utóbbi bő évtizedig volt az RMDSZ helyi és körzeti szervezetének elnöke. A 2000-es helyhatósági választások után, amikor az RMDSZ jelöltjével szemben egy független, de a megyei RMDSZ támogatását élvező jelölt, Tarr Endre nyerte el a polgármesteri tisztséget Erdőszentgyörgyön, Molnárt, valamilyen SZKT-határozatra hivatkozva, az országban elsőként s talán egyetlenként leváltották. Az előzmény: Molnár RMDSZ-elnökként ellenezte, hogy a Petőfi utca elnevezés ellen voksoló tanácsosok a következő ciklusban is mandátumhoz jussanak. Molnár József elmondta: írásban jelezte a jegyzőnek, hogy igényt tart a tanácsosi tisztségre. /Szentgyörgyi László: Erdőszentgyörgyi "demokrácia". = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 25./2003. június 21.Az akkori román kormány is felelős a zsidóknak a második világháború idején történt üldözéséért - mondta Cristian Diaconescu román külügyi államtitkár az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) jún. 19-én és 20-án, Bécsben tartott konferenciáján. Az európai antiszemitizmus témájában tartott tanácskozáson az EBESZ-tagállamok és civil szervezetek mintegy 400 képviselője vett részt. "Gyalázatos dolog, hogy a holokausztban állampolitikaként éppen azok az intézmények és hatóságok vállaltak szerepet, amelyek az állampolgárok védelmére lettek volna hivatottak. Sajnálatos módon, ez a politika jelentős számú romániai zsidót is érintett" - fejtette ki az államtitkár. Diaconescu hangsúlyozta, minden népnek vállalnia kell történelmét, és elismételte a kormány két nappal ezelőtti közleményében kifejtett álláspontot, miszerint a román állam 1940 és 1944 közötti vezetői háborús és emberiségellenes bűnökért felelősek. A kormány múlt heti nyilatkozata, miszerint 1940 és 1945 között Románia határain belül nem volt holokauszt, heves tiltakozást váltott ki nemzetközi és romániai politikai körökben. Az izraeli külügyminisztérium bekérette Románia nagykövetét. Valeria Mariana Stoica nagykövetet arról tájékoztatták, hogy "Izrael aggodalommal fogadta a román kormány nyilatkozatát, amely nem felel meg a történelmi valóságnak". A nagykövet a Ziua napilapnak adott jún. 19-i interjúban kormánytisztviselői tévedéssel magyarázta a tájékoztatási minisztérium fejlécével ellátott, holokauszttagadó kormányközlemény megjelenését. Az antiszemitizmusról tartott bécsi EBESZ-konferencia megnyitóján George Bush amerikai elnök üzenetét olvasták fel, melyben Bush kifejti, az európai államok kormányainak kötelessége megbizonyosodni arról, hogy a hivatalos tankönyvekben nem szerepelnek antiszemita tételek, illetve teljesen száműzni a hivatalos közleményekből, közszolgálati televíziók és rádiók műsoraiból a zsidóellenességet. /Salamon Márton László: Visszakozás holokausztügyben. = Krónika (Kolozsvár), jún. 21./2003. július 26.Az izraeli külügyminiszter hivatalába rendelte Románia tel-avivi nagykövetét, hogy tisztázza: Ion Iliescu államfő holokauszttal kapcsolatos kijelentései Bukarest hivatalos álláspontját tükrözik-e. Ezt megelőzően Yosef Lapid izraeli igazságügyi miniszter "érzéketlennek" nevezte a román államelnök holokausztról szóló kijelentéseit, amelyeket Ion Iliescu szintén a Haaretz pénteki számában közölt interjúban tett. "A holokauszt nem csak az európai zsidó lakosságot érintette. Sokan mások, például lengyelek is úgyanúgy meghaltak", mondta Iliescu. "A náci időszak Romániájában a zsidók és a kommunisták azonos bánásmódban részesültek. Az én apám kommunista aktivista volt és lágerbe küldték. Negyvennégy évesen halt meg, kevesebb, mint egy évvel hazatérte után", nyilatkozta a román államfő. "A holokauszt általános jelenség volt Európában (...), ilyen események Románia területén is történtek; az 1941-es bukaresti és iasi-i mészárlások és a zsidók transznisztriai koncentrációs táborokba küldése Románia területén történt, ezekért az eseményekért az akkori vezetőket terheli felelősség", mondta Ion Iliescu. Hozzátette: "lehetetlen, hogy ezért a román népet és társadalmat vádolják". A román államfő szerint Románia jelenlegi gazdasági helyzetében a zsidó javak visszaszolgáltatása kapcsán folyó pereket vagy elhalasztani, vagy pedig elutasítani kell. "Az emberek nélkülöznek, ugyanakkor egyesek követelésekkel lépnek fel, mivel a javakat a második világháború idején és azt követően államosították. Ez vajon azt jelenti, hogy szegény ma élő román állampolgároknak kell fizetniük az akkor történtekért? Húzzuk le a bőrt azokról, akik most nyomorban élnek? Hogy a többieket kárpótoljuk? Nem hiszem, hogy ez a megfelelő megoldás", fogalmazott Iliescu. Hasonló diplomáciai incidens történt júniusban is, amikor a román kormány jóváhagyta a Román Nemzeti Levéltár és az Egyesült Államok holokauszt Emlékmúzeuma közti együttműködésről szóló megállapodást. Az akkori ülés után a kormányközlemény szerint a román kormány "bátorítja a holokauszttal kapcsolatos kutatásokat (...), de hangsúlyozza, hogy 1940 és 1945 között Románia területén nem volt holokauszt". Ez a közlemény vitát kavart a nemzetközi sajtóban, a zsidó közösség pedig bírálta a román kormány álláspontját. Mariana Stoica román nagykövetet akkor az izraeli külügyminisztériumba rendelték, hogy magyarázattal szolgáljon a közlemény kapcsán. A bukaresti kormány utólag újabb közleményt adott ki, amelyben vállalta az ötven évvel korábbi román állam felelősségét a holokauszt áldozataiért és hangsúlyozta, hajlandó együttműködni a kérdéskört tanulmányozó nemzetközi intézményekkel. Ion Iliescu elnök nem érti, Yosef Lapid izraeli igazságügyi miniszter miért nevezte "érzéketlennek" a Haaretz című lapnak adott interjúban a holokausztról tett kijelentéseit, és úgy véli, hogy a holokausztot teljes komplexitásában kell elemezni. "Nem értem a minősítést. Azt mondtam, hogy a holokauszt európai síkon általános jelenség volt. Nem létezik román, német, vagy lengyel holokauszt. Egy általános folyamat volt, amelynek Románia területén is voltak összetevői", nyilatkozta Iliescu júl. 25-én. Az államfő kifejtette, nem csupán a magyar megszállás alatti Erdélyben történtek mészárlások, ahol a végső megoldást alkalmazták, a zsidókat - Elie Wiesel szüleit is - pedig koncentrációs táborokba küldték, hanem Romániában is, a legionáriusok hatalomra kerülése idején. Iliescu szerint a legionáriusok legyőzése után Antonescut terheli a felelősség az 1941-es iasi-i mészárlásokért és a zsidók transznisztriai táborokba küldéséért. "Természetesen, ezek az elemzések árnyalják is a történteket. Sztálingrád után Antonescu is figyelmesen ítélt meg bizonyos dolgokat, és többé nem fogadta el, hogy Romániában a végső megoldást alkalmazzák a zsidók ellen. Ellenkezőleg, a román területek menedékül szolgáltak a megszállt Erdélyből érkező zsidók számára", fogalmazott Iliescu. /Nem ült el a holokauszt-ügy. Újabb román-izraeli diplomáciai incidens. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 26./2003. július 29.Az izraeli vezetés kéri a román kormányt, hogy ismertesse világos álláspontját a holokauszttal kapcsolatban, Ion Iliescu államfő erre vonatkozó kijelentései után, áll az izraeli külügyminisztérium közleményében. David Peleg, az izraeli külügyi tárca Közép-Európáért és Eurázsiáért felelős igazgatóhelyettese júl. 27-én átadta az izraeli kormány határozott tiltakozását a román államfő nyilatkozataival kapcsolatban Mariana Stoica tel-avivi román nagykövetnek. Leszögezte: Izrael komolyan veszi Iliescu kijelentését, miszerint az európai zsidók holokausztja nem tekinthető egyedülálló problémának, és ebben a megállapításban a holokauszt tagadásának egyik formáját látja. Peleg emlékeztetett, hogy Izrael támogatta Románia NATO-hoz és az EU-hoz történő csatlakozását, és hangsúlyozta: e folyamat alapja egy toleráns civil társadalom létrehozása kell, hogy legyen, amely bátran szembenéz múltjának sötétebb oldalaival, felelősséget vállal érte és tanul a múltból. /Izrael magyarázatot kér a román kormánytól. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./2003. december 17.Jakobovits Márta keramikusművész retrospektív kiállítása Metaterra címmel dec. 14-én nyílt meg a nagyváradi Körösvidéki Múzeumban. - Jakobovits Márta az emberiség, s főként a palnéta követe az univerzumban - méltatta a kiállítást a pályatárs, Dorel Gaina képzőművész. Dr. Mariana Zitnz műkritikus szerint a világ egyik legnagyobb keramikusát köszöntheti Várad, aki a legmesszebbmenőkig uralja az ősi anyagot. /(Balla Tünde): Metaterra - Jakobovits Márta retrospektív kiállítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./2004. március 1.Február 28-án rendezték meg Szatmárnémetiben, a római katolikus székesegyházban a tizennegyedik alkalommal megtartott kórustalálkozót. A rendezvény szervezői: a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület és a Romániai Magyar Dalosszövetség. Fellépett a mezőfényi általános iskola Szivárvány kórusa, a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont /Szatmárnémeti/ Harmónia vegyes kara, a szatmárnémeti református Láncos templom kórusa, a székesegyház kórusa, a szatmári Zárda templom Schola Mariana vegyes kara, a tasnádi Maestoso kórus, a máramarosszigeti Hollósy Simon vegyes kar, nagybányai egyházi kórusok, a Szatmári Magyar Baptista Gyülekezet vegyes kara, valamint egy magyarországi vendég énekkar. /Elek György: "És énekelének új éneket". XIV. ökumenikus kórus–seregszemle. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 1./2004. szeptember 14.A Nap címmel magyar nyelvű regionális napilapot indított a Ziua országos újság, amely főleg a tényfeltáró írásokra, leleplező riportokra, a politikai ,,elfogulatlanságra” kívánja helyezni a hangsúlyt. Kállay László, A Nap főszerkesztője az MTI-nek elmondta: a lap központi szerkesztősége Csíkszeredában működik, de Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson és Sepsiszentgyörgyön is van fiókszerkesztősége. Hivatalosan a Ziua regionális magyar nyelvű napilapjáról van szó, amely tulajdonképpen családi vállalkozás. A magyar lap tulajdonosa ugyanis a főszerkesztő felesége, Kállay Mariana. /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 14./ Kállai annak ellenére reménykedik a piacon való megmaradásban, hogy 1998 és 2000 között ugyanilyen címmel már vezetett egy hetilapot e két megyében, de az éppen anyagi veszteségei miatt volt kénytelen megszűnni. /Újra magyar nyelvű lapot indított a bukaresti Ziua. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./2005. november 1.A hétvégi helyhatósági választások alapján eldőlt: Szilágybagoson Mariana Ida Magdolna a település polgármestere. A szavazópolgárok 92%-a szavazott az RMDSZ jelöltjére. Az RMDSZ 14 személyt tüntetett fel a választási jegyzékében, közülük tízen tanácstagok lettek. /Józsa László: Polgármester asszony Szilágybagoson. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./2006. március 17.Március 15-én a nagyenyedi magyarság a Bethlen Gábor Kollégium dísztermében ünnepelt, a Fehér megyei RMDSZ és az iskola szervezte ünnepségen. Szőcs Ildikó igazgatónő, a műsor levezetője üdvözölte a vendégeket. Bárócz Huba református esperes és dr. Gudor Botond magyarigeni református tiszteletes után Mariana Plesa, Horatiu Josan és Krizbai Jenő, a Bethlen Gábor Kollégium történelem tanára mondott beszédet. /Bakó Botond: Jottányit sem 48-ból! = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./2006. március 22.Március 20-án Temesváron 26-os számú Nyolcosztályos Iskolába a szülőket hívták meg, hogy bemutassák, milyen előnyökkel jár, ha gyermeküket a magyar tagozatra íratják be a következő tanévben. Mariana Semian igazgató beszélt az érdeklődőknek az iskoláról, a különböző önképző körökről, a Bartók Béla Líceummal és más oktatási intézményekkel folytatott együttműködésekről. Az igazgató elmondta: a Váralja (Circumvalatiunii) negyedben ez az egyetlen magyar tagozattal rendelkező iskola. A jelenlegi 649 tanulóból 59-en járnak a magyar osztályokba. A Szülők az Iskoláért Egyesület a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekeket támogatja. /Pataky Lehel Zsolt: Szülői látogatás a 26-os iskolában. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 22./2006. június 23.Romániát nemzetközi egyezmények kötelezik arra, hogy a kibocsátott útlevelekben kizárólag a latin ábécét betűi szerepeljenek. „A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (OACI) előírásai ránk is érvényesek” – jelentette ki Mariana Alexandreanu, az Országos Útlevél-igazgatóság szóvivője. Tud olyan esetről is, amikor kérésre egy Müller nevű polgár nevét az útlevelében „Muller”-ről, „Mueller”-re változtatták. „Ennél többet nem tehetünk” – magyarázta. A magyar nevek ékezet nélkül maradnak a csatlakozás után is – jelezték az Országos Útlevél-igazgatóságon. Az ÚMSZ által megkérdezett személyek közül többen nem is tudták, hogy az okmányban megjelenő nevek ékezetek nélkül szerepelnek. A sepsiszentgyörgyi útlevélosztály vezetője, Eugeniu Constantinescu elmondta, az ékezetek kimaradása a számítógépes programnak tulajdonítható. A 2007. január elsejétől bevezetésre váró, úgynevezett biometrikus útlevelek esetében sem lesz ez másként. /Ékezetek nélkül a magyar nevek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./2006. július 29.Erdély multikulturális múltja címmel a nagyszebeni egyetem történész-növendékei idén is folytatják az ásatásokat a szászvárosi honfoglalás kori temetőnél. A többéves feltárás miatt Erdély legjobban áttanulmányozott honfoglalás kori magyar temetőjének tekinthető. Tavaly 60 sírt sikerült feltárni, idén már a 70-ig jutottak, amivel megközelítik a 80-90 síros felső határt, nyilatkozta Mihai Castaian, a szászvárosi múzeum igazgatója, az ásatások tudományos munkatársa. A kolozsvári és gyulafehérvári hasonló temetők nagyobbak, de sokkal kevésbé ismertek. A régészeti kutatás még 1918 előtt indult be, azóta azonban csupán elvétve történtek ásatások. A kevés eredményt sem lehetett publikálni, ezért a szűk szakmán kívül kevesen tudnak az erdélyi honfoglalás kori magyar temetőkről, ismertette a helyzetet Mariana Tiplic nagyszebeni egyetemi tanár, a szászvárosi ásatások vezetője. A részben feltárt kolozsvári, az alig ismert gyulafehérvári, illetve a mondhatni szűz dévai, vajdahunyadi és piskitelepi honfoglalás kori temetők esete is sokatmondó. Déván, például, az 1970-es években, a tömbháznegyed építése idején véletlenül bukkantak honfoglalás kori magyar sírokra. A Securitate nyomban betiltott bármilyen régészeti kutatást, sőt beszélni sem volt szabad róla. Az erről szóló egyetlen kiadvány Déváról kicsempészett anyagok alapján, Németországban látott napvilágot a nyolcvanas években, nyilatkozta Mihai Castaian. A helyzet azóta változott. A szászvárosi régészeti ásatásokat az interetnikai kapcsolatok állami hatósága támogatja. A Böjte Csaba atya által irányított Szent Ferenc Alapítvány biztosít szállást a 17 nagyszebeni egyetemista számára, a német fórum számos kelléket, a szászvárosi önkormányzat pedig az élelmet biztosítja. A majdnem teljesen feltárt szászvárosi temető a honfoglalás kései időszakából származik, a tizedik század végéről. A kolozsvári temető a honfoglalók első nemzetségéhez tartozik, a gyulafehérvári, valamint feltehetőleg a dévai és vajdahunyadi a második nemzedékhez, a szászvárosi pedig az utolsó nemzedékhez. Félig letelepedett, félig nomád magyarokról van szó, akik az erdélyi gyula törzséhez tartoztak. Lehet, hogy Szent István király és nagybátyja, az erdélyi gyula között 1003-ban történt fegyveres összecsapás éppen a Maros völgyében, a Szászváros és Gyulafehérvár közötti síkságon dőlt el. /Ch. A.: Régészeti ásatások Szászvároson. A legjobban feltárt magyar honfoglalás kori temető. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 29./2009. április 24.Koreográfia alap- és drámaírói mesterképzéssel gazdagodik ősztől a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem kínálata, tájékoztatott dr. Gáspárik Attila, az egyetem rektora. A táncművészeti alapképzés 7 tandíjmentes és 5 tandíjas hellyel indul, a drámaírói mesterire 6 ingyenes és 5 költségtérítéses helyet hirdet meg a tanintézet. A drámaírói műhelyt Kiss Csaba magyarországi rendező, dramaturg vezeti majd. Az egyetem három további szak – a rendezői, bábszínészi és a teatrológia szakon belül létrehozandó, hiánypótló művészeti ügynöki mesterképzés – indítására is engedélyt kapott, erre a rendező, bábszínész és teatrológia szakos diákok alapképzésének befejezése után kerül sor. A Stúdió előcsarnokában pedig kiállítás nyílik Csíky Szabó Ágnes textil-alkotásaiból és Serban Mariana festményeiből. /Nagy Székely Ildikó: Kifogyhatatlan kíváncsiság. Új szakok, premierek a színin. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 24./2009. május 15.A Szekuritáté, a kommunista rendszer titkosszolgálata célja a Nagy Testvér mindenütt jelenvalósága hitének terjesztése, a terror szellemének elhintése. Tudták, emlékezett Ágoston Hugó, a lap főmunkatársa, hogy sajtósként, lehallgatják őket, hogy minden szerkesztőségnek megvolt a szekus felelőse, ennek ellenére legtöbbször nem voltak óvatosabbak. Markó Béla a legfelháborítóbbnak azt tartja, hogy lehallgatói túllépték az intimitás, az emberi jogok határait. Megjelent könyve /Egy irredenta hétköznapjai (Lehallgatási jegyzőkönyvek, 1986. április – 1989. december), Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2009/ több dokumentumot tartalmaz. Mire volt jó ez a hatalmas gépezet, önmaga létjogosultságnak igazolásán kívül? Markó Bélát 1986 áprilisa és 1989. decembere között hallgatták le. Követési dossziéjában a neve „Marian”; a lehallgatási jegyzőkönyvekben „Célszemély” (CSZ.), gyakran Markó Béla, olykor egyszerűen Markó. Gyakran fogad és igazít el látogatásokat Magyarországról, látogatja a bukaresti magyar nagykövetséget, külföldi rádiókat hallgat, és „egyetért azok Románia megvalósításait rágalmazó kijelentéseivel”. Ilyen dolgok derülnek ki Markó Béláról, körvonalazva egy „irredenta” profilját. Következnek a lehallgatási jegyzőkönyvek – a kötetben legtöbbször szereplő kollégák, barátok, „társszerzők”: Gálfalvi György, Káli Király István, Tompa Gábor, Egyed Péter, Szávai. Markó Béla könyvének legfontosabb romániai előzménye, Stelian Tanase Acasa se vorbeste in soapta (Otthon suttogva beszélnek) című könyve 2002-ben jelent meg. Stelian Tanase könyve párhuzamosan közli korabeli naplóját és az ugyanazokról az eseményekről szóló lehallgatási, illetve besúgói jegyzőkönyveket. A szekus tisztek, akik a lehallgatási jegyzőkönyveket összeállították, ismeretlenek maradtak. Valójában őket kellene felelősségre vonni. Egy újsághír: A Szekuritáté által a hatvanas évektől kezdve felszerelt mikrofonokat napjainkig intenzíven használják. Az operatív tevékenység december forró napjaiban sem szünetelt. A lehallgatásra használt negyvenhét nagy központ közül akkor csak egyet – a legrégibbet! – pecsételték le és mutatták meg a sokaságnak mint annak bizonyítékát, hogy a Szekuritáté már nem működik politikai rendőrségként. /Romania Libera, 2009. április) A lehallgatás, megfigyelés tehát folytatódik. „Érdekes lenne olvasni a napjainkban készülő feljegyzéseket, titkosszolgálati elemzéseket Markó Béláról” – vetette fel Ágoston Hugó. A titkosszolgálatok ma is megkülönböztetett figyelemmel követik a magyar értelmiségieket. Markó Béla bizonyára ma is „célszemély”. /Ágoston Hugó: Gondolatok egy könyv kapcsán. Célkeresztben. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./2009. június 19.Kerámia-, üveg- és tűzzománc alkotásokból nyílt tárlat Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában. Vidra Birtalan Éva tűzzománc alkotásaival szerepelt a tárlaton, láthatók továbbá Bajusz Katinka kerámiafigurái, Nagy S. Attila üvegtárgyai, Vidra Birtalan Orsolya színes kompozíciói vagy Kiss Melinda, Mariana Olteanu és Jankó Szép Noémi Abigél munkái. /Antal Erika: Tűzben érvényesülő alkotások. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./2009. december 12.Nyárádszentlászló falu jeles szobrász szülötte, Gyarmathy János, legújabb alkotása a Szent László mellszobor, melyet nem megrendelésre, hanem belső késztetésre alkotott. Elképzelése szerint szobrának bronzba öntve a késő Árpád-kori /jelenleg unitárius/ templom elé kellene kerülnie. Ehhez anyagiakra lenne szükség. Az ősi szentélyben felfedezett és felújított értékes freskók, a jelentős archeológiai leletek mellett illő helye lenne egy ilyen alkotásnak. Nyárádszentlászlón remélhetőleg lesz, aki elindítsa és szorgalmazza a szoborállítást, szervezze a gyűjtési akciót. Gyarmathy János a héten kolléganőjével, a művészpedagógus Mariana Serban festőnővel közösen nyitott tárlatot Désen. Gyarmathy húsz kisszobrával illetve bronzplakettjével állt az ottani művészetkedvelők elé. /Gyarmathy János Szent László-szobra. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./2010. március 6.A szerbek legalább tiltakoznak – „Ha bezárnak egy kisebbségi iskolát, azt soha többé nem nyitják meg”Ma délelőtt a Temes megyei Tanfelügyelőség előtt tiltakoztak az osztályösszevonások ellen a szerb nyelvű Dositei Obradovici Elméleti líceum diákjainak szülei. A tiltakozó megmozduláson részt vett Slavomir Gvozdenovici, a szerb kisebbség parlamenti képviselője is, aki a sajtónak elmondta: „Nem mindegy, hogy egy román nyelvű iskola zárja be kapuit vagy valamelyik kisebbségi iskola. Utóbbit soha többé nem nyitják meg újra!” A képviselő szerint öt szerb nyelvű osztály szűnik meg ősztől Temes megyében az összevonások miatt. A szerb közösség képviselőit Mariana Eftimie főtanfelügyelő fogadta, aki szerint a szerb nyelvű osztályok elsorvadásának az oka a szülők magatartásában keresendő: egyre kevesebben íratják gyermeküket a szerb iskolába. A főtanfelügyelő abban egyezett meg a szülőkkel, hogy a minisztériummal közösen keresik a megoldást az ország egyetlen szerb nyelvű középiskolája megmentése érdekében. Pataki Zoltán. Forrás: Nyugati Jelen (Arad) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
